A kályhás szakmát 20 évvel ezelőtt tanultam ki Édesapámtól. Meggyőződésem, hogy egy kályha duruzsolása, az ajtón átszűrődő fény játéka és a tűz pattogása képes bárhol megteremteni az igazi otthon melegét.* Így nőttem fel és mára elmondhatom, hogy sok-sok otthonba „vittem el” a meleget.

Tagja vagyok a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és Gyártók Országos Ipartestületének (www.macsoi.hu)

---

Kályha építtetésekor alaposan át kell gondolnunk, mit is szeretnénk pontosan, a formát, a stílust, az elképzelt méreteket, továbbá, hogy meddig terjednek az anyagi lehetőségeink, vagy éppen szeretnénk-e ülőpadkát, vagy hogy milyen megoldások jöhetnek számításba. Utóbbihoz szakember segítségét kell igénybe vennünk, hiszen lényeges műszaki kérdésekben (kémény elhelyezkedése, szerkezeti megoldása, méretezése) kell döntenünk.

Természetesen a kialakult elképzelés nem alapfeltétel! Ha a cserépkályha adta hangulatra és melegségre vágyik, de nincs konkrét elképzelése, szívesen segítek a formák, méretek kiválasztásában… igyekszem minden tekintetben rugalmas lenni.

Elsősorban Komárom-Esztergom megyében, Budapesten és Pest megyében tevékenykedem. Előfordult már, hogy megkerestek az ország másik feléből. Természetesen azt is megoldottuk.

Köszönettel várom megkeresését bármely elérhetőségemen!

---

Fatüzelés - a hatékony, környezetbarát, független energiaforrás

Hazánkban jelenleg a fatüzelésű cserépkályha az egyik leghatékonyabb és leggazdaságosabb tüzelőberendezés.
A cserépkályhák csodálatos és hangulatos fűtőkészülékek, melyek sugárzó hővel fűtenek – a körülöttük lévő falakat, tárgyakat melegítik fel. Hőtárolásra alkalmas, nagy tömegű (súlyuk 1,5-2 tonna), több járatos, samottal bélelt, zárt tűzterű építmények. Burkolatuk általában égetett kerámia, ill. cserép, de más építőanyag is lehet. Kéményhez csatlakoznak, és a helyiségből veszik a levegőt. Teljesítmény-leadásukat nehéz meghatározni, ám általánosságban elfogadott szabály, hogy 1 db csempe 1-1,5 köbméter kifűtésére alkalmas.

A kályhát építtethetjük sarokba, fal mellé, állhat faltól-kéménytől függetlenül, és a falon is átnyúlhat. Ötletes megoldással (több falrész találkozásánál) egyszerre több helységet is lehet vele fűteni. Méretének és formájának csupán a célszerű felépíthetőség szab határt. Az átlag cserépkályhával a kifűthetőség 120 légköbméterre tehető.

A cserépkályhák külső burkolóelemei – amennyiben csempék külső, mázas része nem sérül – több emberöltőn keresztül szépek és esztétikusak maradnak. Rendkívül széles forma- és színválasztékának köszönhetően mindenki megtalálhatja az otthonába illőt.

A vegyes (szén és fa) tüzelésű kályhák rostéllyal készülnek, így tüzelő- és hamuzó ajtóval is rendelkeznek.

Hagyományos üzemelésűek azok a cserépkályhák, amelyekben időszakosan (naponta egyszer, legfeljebb kétszer begyújtva) tüzelnek. Rendszeres használat esetén a samottal bélelt tűzterek és füstjáratok elöregszenek és szétégnek, emiatt a kályhákat 10-15 évente újra kell építtetni.

A cserépkályhák begyújtása és üzemeltetésük nagyobb körültekintést igényel, mint egy acél, vagy öntöttvas tűzterű kandallóé. Az intenzív fűtés időszakában a kályha meleget halmoz fel magában, majd a tűz gyengülése vagy megszűnése után azt időben egyenletesen elosztva, 8-12 órán keresztül szolgáltatja. Amikor valaki reggel begyújt, és nem zárja el kellő időben az égéstér levegőjét, az este meglepődve tapasztalja, hogy a kályha csak langyos, mert az elégett fa összes hője a kéményen át távozott.
A cserépkályhával való fűtés azoknak ajánlott, akik meg tudják oldani a kályha kellő időben történő elzárását. (Részletesebben: kályha hatékony fűtése menüpontban.)

Azok a kályhák nevezhetők vízteres cserépkályháknak, melyek meleg víz előállításával működtetnek egy központi fűtési rendszert. Ez alapvetően úgy oldható meg, hogy egy ún. kombinált cserépkályhába vízteres betétet teszünk. Ezen fűtés egyik nagy előnye, hogy a meleg a lakás távolabbi részeire is eljuthat.
A központi fűtésre köthető vízteres betétes kandallók/kályhák vízoldalon gyakorlatilag azonosak a melegvizes, szilárd tüzelésű kazános fűtési rendszerekkel. Nem a leggazdaságosabb megoldás, mert – állandó hőmérséklet fenntartásához – folyamatosan rakni kell rá a tüzelőt.

Lábakon álló, kis helyigényű tüzelőberendezés. Egyesíti magában a cserépkályhák, kandallók és vaskályhák megannyi jó tulajdonságát. Megfelelő hőtároló képesség mellett biztosítja a gyors felfűtést. A tüzelőajtón kívül egy hamuzó ajtaja is van. Előnye, hogy bármikor áthelyezhető egy másik kéménybekötéshez.

Az alábbi képekre kattintva megtekinthető néhány referencia munkám.

A téglakályha más tulajdonságú, mint a cserépkályha; lassabban veszi fel és adja le a meleget. A felfűtési idő hosszabb, ám nehezebben is hűl ki. A kályha belsejében kiépített járatok elősegítik, hogy a hő ne rövid úton távozzon, hanem alaposan átjárja a kályhát. A téglakályha tűztere samott téglából épül. A beépített anyag mennyiségének függvényében a fa égéséből keletkezett hőt sokáig tárolja, amit kellemesen meleg, viszonylag állandó hőmérsékleten, hosszan elnyújtva, sugárzással ad le.

Téglakályha építtetésekor lehetőségünk van – samott téglából vagy lemezből kialakított – sütő kialakítására is.

A cserépkályhához hasonlóan gazdaságos, környezetkímélő.

Az alábbi képekre kattintva megtekinthető néhány referencia munkám.

Fontos, hogy mit is tekintünk kandallónak, mert tapasztalatom szerint e fogalom használata sokszor téves. Helytelen a meghatározás, ha a kis méretű, alacsony, egy kicsit igényesebb üvegajtós vaskályhát is kandallónak titulálják. (A szuper-hipermarketek és a barkácsáruházak előszeretettel teszik.) Vásárlásnál alaposan át kell gondolnunk, hogy csupán élvezni szeretnénk a tűz látványát, hangulatát egy kényelmes karosszékben ülve, vagy fűteni is szeretnénk vele.

A nyílt tűzterű kandalló egy olyan tüzelőberendezés, amelynél a felmelegített levegő a füstgázzal együtt – hőhasznosítással – a szabadba távozik, és a keletkezett hő elsősorban sugárzással hasznosul. Nagy hátránya, hogy hőleadási hatásfoka mindössze 5-30 % körüli, és a parázs bármikor kipattanhat a lakótérbe. Manapság az effajta kandallók igencsak háttérbe szorultak.

Amennyiben otthonunk fűtésébe aktívan be akarjuk vonni a kandallót, zárt tűzterűben érdemes gondolkodnunk. Ennek hőleadási hatásfoka minimum 60 %. A kandalló a hőt egyrészt a tűztér üvegfelületéről adja le. Ebben az esetben sugárzó hőleadásról beszélünk, és az összes hő 30-40 %-a hasznosul.

Konvekciós (hőáramlásos) légfűtés esetén a hőmennyiség 60-70 %-a kerül leadásra. A ház vagy lakás hideg levegője beáramlik a kandalló alján kiképzett nyílásokon, és hevülni kezd. A meleg levegő aztán elkezd felfelé áramolni, és a kandalló tetején (oldalán, szemben) elhelyezett rácsokon kiáramlik a fűtendő térbe. Így eljuthat a kandallótól távolabb eső, egybenyitott terekbe is.

Elsősorban azoknak ajánlom, akiket jobban vonz a tűz látványa és hangulata, mint a hatékonyság. Azoknak is megfelelő fűtési alternatíva lehet, akik nem tartózkodnak huzamosabb ideig otthon, és begyújtás után azonnal meleget szeretnének.

A kandallók – cserépkályhával szembeni – jellemzője a csekély hőtárolási képesség, ezért az épületek fűtésére főként kiegészítésként alkalmazhatók előnyösen. Hátrányuk, hogy működtetésük nem túl gazdaságos. Amikor begyújtunk, igen hamar meleget kapunk, viszont – mivel nem tartják sokáig a meleget – a tűz kialvása után a hőmérséklet gyorsan csökken. Pl.: 20 kg fa elégetése után ( 2-3 óra) rövid idővel a kandallóbetét kihűl, újra be kell fűteni, vagy folyamatosan rakni kell rá a tüzelőt (óránként 5-6 kg).

A kandallóknak létezik vízteres változatuk is, melyek meleg víz előállításával működtetnek egy központi fűtési rendszert. Ezek működési elve igen hasonlatos a vízteres cserépkályhák működéséhez, a részletekért kérem kattintson a vízteres cserépkályha menüpontra.

Az alábbi képekre kattintva megtekinthető néhány referencia munkám.

A kemence az egyik legősibb, ember által épített tűzhely, tűzrakóhely típus. Sütésre, főzésre, fűtésre egyaránt alkalmas. Paraszti találmány, a középkori ún. bögrés kályhából fejlődött ki. A nagy belvilág és a vékony falvastagság lehetővé teszi, hogy a kemencében ellobbanó láng felmelegítse a kemence egész felületét, és így biztosítsa az egyenletes és tartós hőleadást.

Olyan térbe illik, ahol harmonizál a hagyományőrző környezettel – én pl. egy régi parasztházban tudom leginkább elképzelni. Természetesen – méretét tekintve – a hely nagysága is döntő szempont.

Azoknak ajánlom, akik hosszú téli estéken, a kemence melegében – család vagy baráti kör társaságában – szeretnék élvezni a frissen sült parasztkenyér illatát. Mielőtt elfelejteném, itt kell megemlítenem a semmihez nem hasonlítható malacsültet és a kemencés töltött káposztát is.

Ezeket az építményeket a szabadidő kellemes eltöltéséhez építtetik – remek kikapcsolódási helyet kínálnak a kertben vagy egy nagyobb teraszon. Kemencés ételek készítése mellett grillezhetünk és főzhetünk is.
Formájuknak, méretüknek csak a képzelőerő ad határt – megfelelő magasságú kémény vagy kürtő megépítése mellett.
Anyaguk általában tégla és saválló lemez, de bármilyen anyag szóba jöhet, amely bírja a hőmérsékletet és a füstöt.
Fontos, hogy tetővel legyenek védve az időjárás viszontagságaival szemben.
Mellette nagyon hangulatos pihenőhelyet lehet kialakítani – asztalokkal, padokkal – nagyobb összejövetelek lebonyolítására.

Az alábbi képekre kattintva megtekinthető néhány referencia munkám.

A takaréktűzhely valójában a mai gáztűzhelyek elődjének tekinthető. Ismeretes csikótűzhely vagy egyes helyeken sparhelt néven is. Neve egyértelműen utal legfőbb tulajdonságára: spórolni lehet vele (a német sparen, azaz spórolni ige nyomán). Azon felül, hogy meleget ad otthonának, főzésre, sütésre és melegen tartásra is használható.

Általában fal mellé építik, alaptípusa egy alacsonyabb főzőrészből és egy magasabb sütőrészből áll. A főzőrészben keletkező forró levegő körbejárja a samottréteggel bélelt sütőrészt, így biztosítva az egyenletes hőleadást.

A takaréktűzhely többféleképp burkolható; alkalmas erre a (bontott) tégla, a kályhacsempe, de vakolt és meszelt fallal is építtethetjük. Csempe boríthatja az egészet, ill. annak csak egy részét – a különböző felületek számtalan kombinációban variálhatók.

Az alábbi képekre kattintva megtekinthető néhány referencia munkám.

Az alábbi linkre kattintva – az Orbán Cserépkályhabolt által (is) forgalmazott – 5 kályhacsempe gyártó teljes kínálatát tekintheti meg:

http://www.orbankalyha.hu/termekek/kalyhacsempek

Az alábbi linkre kattintva – az Orbán Cserépkályhabolt által (is) forgalmazott – 6 gyártó alábbi termékeit tekintheti meg: tüzelő ajtók, hamu ajtók, sütők, kemence ajtók.

http://www.orbankalyha.hu/termekek/kalyhaajtok

A lenti linkre kattintva az alábbi – az Orbán Cserépkályhabolt által (is) forgalmazott – termékeket tekintheti meg: tűzikészletek, hamuelőtétek, fatartók, szellőző rácsok.

http://www.orbankalyha.hu/termekek/kiegeszitok

Az összes tüzelőberendezés száraz keményfa használatával működik leghatékonyabban. A legjobb égés és optimális hatásfok eléréséhez legalább 2 éve vágott, szellős, de csapadéktól mentes helyen tárolt fát használjunk.

A frissen kivágott fa nedvességtartalma 60-70 % körüli, míg a légszárazé 15-20 %. A vizes fából akár 25 %-al is több tüzelőre van szükség ugyanazon teljesítmény eléréséhez, mintha szárazzal fűtenénk. Sőt, fennáll a veszélye a szurok- és kátrányképződésnek, valamint beivódásának, lerakódásának a kéményben és a kályhában egyaránt.

Cserépkályha fűtéséhez 30-40 cm hosszúságú fa a legmegfelelőbb. Célszerű az alábbi faféléket választani: akác, bükk, cser, gyertyán, kőris, szilfa, tölgy. Mivel ezek lassan égnek, a képződött hőből többet felvesz a kályha tömege.

A kályhaépítés egyik fontos feltétele a kémény, melynek méretét, kialakítását, magasságát, típusát szakember bevonásával kell megterveznünk.
Az egyszerű kéményeket tömör téglából falazzák, ám ma már korszerű, az európai előírásoknak megfelelő kéménycsaládokból is választhatunk füstelvezetőt. Napjainkban a tömör téglából falazott kéményeket béleltetni kell. Építési engedélyt csak kerámia béléscsővel ellátott, szigetelt kéményre, vagy ún. szerelt kéményre kaphatunk.

Minden tüzelőberendezéshez más és más méretű, átmérőjű, hosszúságú füstgázelvezető szükséges.

Cserépkályhák esetében a beépítendő tüzelőajtó belső méretétől függ a kémény átmérője. Egy 14x14-es kémény (amely nagyjából a 160-as átmérőjű szerelt kéménynek felel meg) a kisméretű, 25x25-ös, de legfeljebb a 36x46-os ajtók mellett működik biztonságosan. A régi méretezés szerinti, 14x25-ös, vagy 18x18-as kémények (előírás szerint bélelve) a legtöbb kályhaajtóhoz megfelelőek. Amennyiben a megrendelő a feltüntetett méreteknél nagyobb ajtót választ, természetesen az építendő kémény átmérőjét is növelni szükséges. Amennyiben a már meglévő kémény átmérője 180-200-as, nagyméretű ajtó mellett is tökéletesen fog működni.

Kandallóknál a kiválasztott kandallóbetéten fel van tüntetve a szükséges kéményátmérő, mely általában 180-as. Néhány esetben (kb. 55x55-ös ajtóméret felett) szükséges a 200-as átmérő. Ritkaság az olyan kandallóbetét (igen kis teljesítményű), mely ráköthető a 14x14-es (ill. a 160-as átmérőjű szerelt) kéményre.
Vízteres kandallókat – a kondenzáció következményeként fellépő kátrányosodás miatt – csak béléscsövezett kéménybe érdemes bekötni.

A kemence kéménye – a legtöbb esetben – az építmény elején helyezkedik el, itt kb. 25x50-es, és felfelé szűkül max. 14x25-ös méretre. Ennél szűkebbre – a szívóhatás csökkenése miatt – nem érdemes építeni.

A cserépkályhában, kandallóban, kemencében, vegyes tüzelésű kazánban teljesen eltérően kell fűteni. Amennyiben valaki általánosít, akkor akár végzetes hibát is elkövethet (itt elsősorban a kályha felrobbantására gondolok). A legtöbb kellemetlenséget tapasztalataim szerint az okozza, hogy az emberek egész egyszerűen nem tudnak cserépkályhájukban helyesen fűteni... Egy kályha annyira fog kifogástalanul működni, amennyire megtanuljuk helyesen, odafigyeléssel kezelni.

Első begyújtás a szezon kezdetén
Legelső dolgunk, hogy felmelegítsük a kéményt – így tudjuk megindítani a huzatot. A kéményajtót kinyitjuk, és a kéményben elégetünk néhány újságot, esetleg kevés vékony fát – kiszorítva ezzel a hideg levegőoszlopot.
Első begyújtásra azt a napszakot kell kiválasztanunk, amikor a lakásban egy kicsit melegebb van, mint kinn. Ellenkező esetben a füst visszaömlik a lakótérbe. *
Ugyanígy kell eljárnunk, amikor még rendszertelenül (nem minden nap) fűtünk, és a kályha teljesen hideg. Ahol csupán időszakosan használjuk a kályhát (pl. hétvégi ház), ott minden begyújtás előtt ajánlatos felmelegítenünk a kéményt.

Bekészítés, fűtés
Hosszú évek tapasztalata alapján javaslom, hogy akkor járunk a legjobban, ha állítva helyezzük a tűztérbe a fát. Hátra kerüljenek a vastag hasábok, ezek elé pedig fokozatosan vékonyabbakat rakjunk. Előre, az ajtóhoz közel tegyük a gyújtóst és a papírt (vagy ún. alágyújtóst). A kályhába a napi famennyiséget egyszerre ajánlatos berakni.

Begyújtást követően – az egyre erősödő légmozgásban a fahasábok elölről hátrafelé gyújtják meg egymást. Ilyenkor a huzatszabályzóknak teljesen nyitott állapotban kell lenniük. A leégés feléig az ajtót is egy-két ujjnyira nyitva kell hagynunk, utána bezárhatjuk.

Miután leégett a tüzelőnk (csakis akkor, amikor már nem látunk egyetlen pislákoló lángot sem a tűztérben), a huzatszabályzókat is elzárhatjuk. Tilos előbb lezárni, hiszen a kályhába zárt füstgáz szétfeszítheti a kályhát, melynek következtében az felrobbanhat.

A bent lévő izzó parázs – ami ilyenkor már alig kap levegőt – szépen lassan átadja hőjét a kályhába épített, közel 2 tonnányi samott tégla és kályhacsempe anyagnak, amely 1-2 óra múlva melegszik át (attól kezdve kezd el a kályha fűteni), majd 8-12 órán keresztül sugározza a meleget a lakótérbe.

Fűtéskor az oxigén utánpótlás miatt biztosítani kell a megfelelő szellőztetést. Azonos helységben lévő kályha és páraelszívó esetén a tűz leégéséig nem ajánlatos használni az elszívót, mert erősebb a szívóhatása, mint a kéménynek. A kályha ilyenkor kifüstölhet.

* Előfordulhat, hogy begyújtáskor az ajtón befelé (a lakásba) áramlik a füst. Ilyenkor a fent leírtak szerint azonnal kezdjük el melegíteni a kéményt – így tudjuk megindítani az áramlást.

Az első cserépkályhákat a XII. század környékén építették. Ezek falába kerek, bögre alakú edényeket, különböző tányérokat, ún. kályhaszemeket építettek.
Magyarországon szélesebb körben a XIII - XIV. században terjedtek el, ebben az időben használata már nem kötődött társadalmi ranghoz.

A XIV. századtól a gótikus, később a reneszánsz, a barokk, majd a XVIII. században a rokokó stílus is nyomot hagyott a kályhák formáján, mintázatán és színvilágán.

A kályhák belső része századokon át üres volt. Fűtésük a falon át, szomszédos helyiségből (leggyakrabban a konyhából) történt. A XVIII. sz. közepétől kezdtek fatakarékos, füstjáratos kályhákat építeni.

A XIX. sz. második felében a kályhákat a stílusok sokfélesége, az egyes stíluselemek korábban soha nem látott egyvelege jellemezte.
A modern cserépkályha a két világháború közötti időszakban alakult ki. Ekkor kezdték a kályhák méretét a fűtési igényekhez igazítani. Hatalmas fellendülés mutatkozott a kályhagyártás területén, nagy létszámmal dolgozó manufaktúrák alakultak. Ebben az időben kezdett szétválni a csempegyártás és a kályhaépítés.

A mai cserépkályhák a kor követelményeinek megfelelően már belső járatrendszerrel épülnek, általában fatüzelésre.
Napjainkban egyre többen választják fűtési alternatívaként otthonukba. Egyszerre talán nagyobb anyagi terhet jelent a készíttetőnek, ám az ára egy idő után megtérül. Nem beszélve arról, hogy gázszolgáltatóktól függetlenül, bármikor élvezhető a kályha nyújtotta meleg.

Az alábbi képekre kattintva megtekinthető néhány referencia munkám.

Többször előfordult már velem, hogy első találkozásunkkor a kedves leendő megrendelő a bemutatkozás után a következő kérdést tette fel:
- Mennyiért építesz egy kályhát?
Ez sajnos nem így működik.

Az alábbiak szerint „dolgozunk együtt” a leendő megrendelővel, mire a megrendelés megtörténik:

• A leendő megrendelő kiválasztja, milyen típusú (és formájú) tüzelőberendezést szeretne; cserépkályhát, kandallót vagy kemencét.
• Ezután eldönti, milyen anyaggal legyen burkolva, legyen-e sütő, milyen ajtó(ka)t szeretne, fatárolós és/vagy ülőpadkás legyen-e stb.
• Helyszíni felmérést készítek a kifűteni kívánt légköbméter figyelembevételével, amely a leendő kályha/kandalló hatékonysága szempontjából nagyon fontos.
• Ezután tudom PONTOSAN kiszámolni a kályha nagyságát és anyagárát, valamint a munkadíjat.
• Részletes árajánlatot csak és kizárólag ezek után tudok adni.

Természetesen nem probléma, ha nincs konkrét elképzelés, az eddigi munkáimról készült képek megtekintése (is) segítséget nyújthat Önnek.

Herczeg Zoltán
cserépkályha- és kandallóépítő


Adószám:

• 66208446-1-31

Cím:

• Piliscsév

Telefon:

• +36 30 398-6855

E-mail:

• kalyhasherczeg@gmail.com